Az út

Végülis megvan mindenem,
világítanak a csillagok felettem.
Utam magam választom,
ha akarom kanyarítom.
Eszem fordul önmagába,
lelkem nem kiált hiába.
Völgybe le, és hegyre fel,
távolodik a szívem.
Magam tartok velem,
s békém újra meglelem.