2013. augusztus 15., csütörtök

Segélykiáltás

Szökni akarok!
Ki ebből a terméketlen valóságból!
Álmokban tévelygő vándor vagyok,
ki beváltaná álomdollárjait
megismételhetetlen élményekre,
melyek tudatosítják benne,
hogy nem csak létezik, de él is!
Érezni és élvezni akarom, hogy élek!
Megtapasztalni a csodáit…
Szabadon lélegezni,
szmogmentes hegyek ormán.
Meztelenül fürdeni,
erdő bújtatta,
kristálytiszta vizű forrásokban.
Elfáradni a gyaloglástól,
mocskosan az út porától.
Felfedezni egyszerű emberek vendégszeretetét,
meghallgatni történeteiket!
Elvarázsolódni a múlt drágaköveitől,
romok árnyékában felidézni a történelmet!
Szabadszívű társakat találni,
kikkel röviden közösen menni.
Lovagolni, járni, szaladni, táncolni!
Énekelve, nevetve, játékosan…
Belekortyolni és megkóstolni!
Megtapogatni és belélegezni!
Csókolni és leborulni!
Érezni és élvezni! Élni!
Végre értelmet akarok ennek az egésznek!
Nem a sors bábjaként tengődni tovább…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése