Kikoptak a nagy szavak,
elhalkult az ének.
Továbbélni nélküled
én már nem félek.
Valahogy eddig is ment,
semmi se változott.
Egyedül csak az idő telt,
de semmit nem hozott.
Nem ért be a gyümölcs,
nincs ezen se haszon.
Azért is csak Te gyűlölsz,
hogy én nem haragszom.
Én nem változtam,
csak épp továbbléptem.
Ezért is csak Te haragszol,
minek okát nem értem.
A szimpátiát Te fordítottad át,
a Te hozzáállásod billent.
Te utálkozol, ha meglátsz.
De jogtalan az előítélet!
Én ellened nem vétettem,
s nem kívánok rosszat…
Hogy ennyit sem érsz nekem?
Meg kell, hogy bocsássad!
2014.05.02.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése