2012. február 5., vasárnap

Másnap

Kimosom szád ízét magamból,
lemosom érintésed nyomait,
letörlöm csókjaid nyakamról,
kifésülöm hajamból ujjaid.

Kiűzöm orromból bőröd illatát,
kikergetem a szenvedély szagát,
ágyat bontok, s rendezek,
megtisztítom testem, lelkemet.

Az éjszakának, mit velem töltöttél
nem marad nyoma sem.
Másnap nászunk csak múló szeszély,
fakuló kép emlékezetemben.

Nyugodj meg, semmi sem lesz árulónk,
az égbolt volt egyetlen tanúnk.
Egyedül a szív mesélhetne csak,
de az nem árul el titkokat...

2002.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése