Tél

Károg a madár
a fák tar ágán.
Sóhajt a Halál,
fagyos a lehelete,
s az évszakok ablakát
jégvirágokkal fedi be.

1998.

Illúzió

Az Ego prizmáján megtörve a fény,
illúziókra esik szét.
Tükörtáncot jár a lélek
a lét peremén.
Igazságkereső útjaink során,
elbotlunk saját lábunk nyomán.
Amit magunknak hazudunk,
mind elhisszük már.

Éjszaka

Bomlott agyam hasadékán át
árgus szemmel lesem az éjszakát,
hátha meglátom a Hold másik oldalát.

A lelkem is nyugalomra lel,
mikor árnyékom körülölel,
s a sötétség ringat el.

1998.

A televízió ártalmairól

Szívom a cigarettám égő csonkját,
s nézem a vibráló kommunikációs csatornát,
a műsorvezető kiálló arccsontját,
a híradóban a háborúk borzalmát.
Kint eső áztatja a port.
Én beteg testembe roskadok.

Látom az emberek halálát,
az akciófilmek sablonos mozgalmát,
a pornófilmek buja vágyvilágát,
a horrorfilmek borzongó varázsát.
Kint eső áztatja a port.
Én beteg lelkemben rothadok.

1996.03.

Szeretem-lista 2.

• Szeretem a nosztalgikus, filozófikus beszélgetéseket egy csésze gőzölgő tea, s egy jóbarát társaságában.
• Szeretem az inspiráló, hasonló gondolatvilágú emberek társaságát. Jó, hogy nem vagyok ufo, s él még fajtám e sártekén. :) 
• Szeretem a hajnali ködöt. Szeretem a tiszta, csillagos, éjszakai eget. Ezzel össze is foglaltam az egyetlen jót, ami elmondható arról, hogy műszakban járok dolgozni. :)
• Szeretem azt gondolni, hogy lesz még jobb. Naív gondolat, de vígasztaló.

Rövid lista sikeredett. De most nem épp a toppon vagyok. :)

Kép forrása: http://www.taltopia.com/media/69/69665/-Forward-looking-Victorian-Women-1875-.jpg

Magányos dallam

Mindegy, hogy a zenekar mit játszik,
mind a maga dallamára kering.


Halkan koppannak a sok szavak,
fejemben vissza visszhangzanak.
Nagyon unom már ezt a csevejt,
mit gondolataim maga rejt.
Jó lenne már mást meghallgatni…
Jó lenne már mást meghallani!
A Magány fogja hideg kezem,
barát nélkül nehéz a szívem.

Szeretem-lista 1.

Van egy dolog, ami nagyon tetszik, amivel először Via Urban Eve blogján találkoztam, s szeretnék hasonlót bevezetni a magamén is, ez a Things I Love Thursday. Igaz, inkább magyarosítom a címét, mert nem nagyon szeretem az angollal keverni a magyart, bár olykor szoktam, részemről észrevétlen, s akaratlan. Inkább olyan cím alapján, hogy Szeretem-lista. Nem biztos, hogy heti rendszerességű lesz ez a kis rovat, de amikor eszembe jut, igyekszem leírni. S ugyan nem szeretek majmolni, de ezt hasznosnak gondolom. Reményeim szerint ez majd segíteni fog, hogy közhellyel élve: „az élet naposabb oldalát” lássam.

Álljon itt az én első Szeretem-listám:

• Szeretem a csendes pihenőket.
• Szeretem az önkéntes, önelemző, gondolkodó magányt.
• Szeretem az inspiráló, elgondolkoztató könyveket, s a kissé groteszk irodalmat.
• Szeretek berendezni helyiségeket a gondolataimban, s aztán, ha minden a helyükre került fejben, megvalósítani. - De addig is végigsétálni a bennem lévő tereken.
• Szeretem a hajnali madárcsicsergést.
• Szeretem leírni a terveimet, s mégjobban kihúzni, ami már megvan.
• Szeretek a vízben sellőmód játszadozni. Lebegni a víz felszínén, háton –alig – úszva, ringatózni, s érezni, ahogy a víz keresztüláramlik az ujjaim közt, érezni a vízcseppek ezernyi pici atomját az ujjbegyeimen. Érintve látni a csillogó, éltető elemet, s csak érezni, élvezni a gondtalan súlytalanságot. Szeretem, ahogy a víz megszűri a kinti zajokat. Szeretek közben feltekinteni, s látni az eget, a felhőket. S ilyenkor tudom, ahogy fent, úgy lent. Ilyenkor szinte nem látok, nem hallok, nem tapasztalok, de mégis tudok mindent, a világ összes apró rezdülését, mely ott lüktet az ereimben, a szívemben.

Kép forrása: http://farm4.static.flickr.com/3524/3898289927_e5d1d2e7c4_m.jpg